Az első igazi bevásárlókörút

Mivel az első hálózsákban töltött éjszaka nem volt túl komfortos, az utazási kártya birtokában úgy döntöttem, még csütörötkön meglátogatom az espooi IKEA áruházat, ami a lakástól egy átszállásal megközelíthető. Miután megnéztem és gondosan papírra jegyeztem, melyik járatokkal tudok eljutni oda, és összeírtam, hogy mit kell venni, a bevásárlólistát is és az instrukciókat is sikeresen a lakásban hagytam. Szerencsére nem koptak meg még túlságosan a fejemben fogaskerekek, így fejből is emlékeztem a főbb irányvonalakra.

A körgyűrű - idáig már fejből is bármikor eltalálok. :)

Az IKEÁ-t nem nagyon kell bemutatni, mert egy az egyben olyan, mint otthon, és kivételesen itt a svéd feliratok sem tűnnek túl idegennek. :) A paplant, párnát, ágyneműhuzatot sikerült egész jó áron kihozni, meg - ahogy az ilyenkor lenni szokott - vettem még néhány apróságot, például egy törölközőt, egy rendes méretű üvegkorsót, és egy lábtörlőt az ágy elé (kilépő gyanánt). Mivel már két napja nem ettem meleg kaját, titkon reménykedtem, hogy itt is találok óccsó' hotdogot. Összességében bejöttek a várakozásaim, mivel 70 centért lehetett hotdogot enni, ami összevetve egy hamburger négyeurós árával, elég barátságosnak mondható. Gyorsan be is burkoltam egyet, meg egy szelet pizzát is ettem, ha már ott voltam. A hazafelé úton - az instrukciók hiányában - elég biztonsági megoldásra törekedtem, ezért sikerült bő félórát a buszmegállóban várakoznom, de addig is, legalább eszembe jutott, hogy a lista hiányában totál elfelejtettem lepedőt venni... :)

Ez csak megerősített abban, hogy hazaérkezés után rögtön ellátogassak a nem messze található Prisma áruházba. Hat óra magasságában meglehetősen elgyötörten támolyogtam be a drabális méretű bevásárlóközpontba, és a szám hosszú percekre tátva maradt. Otthon sokféle bevásárlóközpont van, itt lényegében a Prisma mellett egy bizonyos Market nevű található még meg jópár helyen. (Az egyetlen otthon is ismert multi a Lidl, ahol Karthik elmondása szerint vacak minőségű cuccokat lehet kapni. :)) Visszatérve, a lakástól kb. 600 méterre található Prisma minden várakozásomat felülmúlta. Mondanám, hogy olyan, mint a Tesco, de annál ezerszer jobb. Hatalmas a választék: a barkácsfelszereléstől a ruhákon, konyhai kellékeken át az élelmiszerig, mindenből. Bő egyórát kóvályogtam a sorok között, ezúttal már bevásárlólista birtokában igyekeztem megtalálni, miből melyik kiszereléssel járok a legjobban. :)

Hét óra pár perccel vonszoltam be magam az ajtón, és már csak egyetlen cél lebegett a szemem előtt: tiszta, új paplanban, mosott ágyneműben aludni. Ehhez lényegében minden adott volt, az ágyneműmosást kivéve. Sikeresen megtudakoltam, merre van a mosókonyha (egyébként a D lépcsőházban van), úgyhogy - reménykedve, hogy még lefekvés előtt meg is szárad - nagy sebességgel vettem arrafelé az irányt. A mosógépek korrektek, persze nem ingyen működnek. A fizetés metodikája viszont külön mesét megér. :)

A mosókonyhában adott egy panel, ami az ott lévő mosógépek áramellátását vezérli. A panelen megadott telefonszámot felhívva rögvest megrövidülünk 1,23 euróval, a panel gombjai aktiválódnak, így ki lehet választani, melyik mosógéppel szeretnénk mosni. Habár a szárítógép ingyenes, az többnyire foglalt (hiszen három mosógépre jut belőle egy). Minden lépcsőház aljában kialakítottak viszont szárítóhelyiséget. Itt persze senki ne a schönherzes "kukszlira" gondoljon. Habár a helyiség ablaktalan, speciális szellőzőrendszert alakítottak ki, ami száraz, meleg levegőt keringet az előre kifeszített madzagon száradó ruhadarabok között. A rendszer hatékonyságát bizonyítandó, az ágyneműt nyolckor teregettem ki, és tízkor már majdnem szárazak voltak. Biztonsági okokból éjjelre még otthagytam őket (nem mertem félig nedvesen felhúzni őket), reggelre viszont csontszárazak voltak, így végre valahára elkészült az ágyikóm!

Az ágyikóm, részben megújult állapotában.